Zomborban hét műterem várta az érdeklődőket

Másodszor szervezték meg Szerbiában a Nyitott Műtermek Éjszakáját. Az ország harmincnégy városa kapcsolódott be a rendezvénybe, köztük Zombor, ahol hét műterem volt nyitva tegnap délután öt órától éjfélig.
Visinka Jenőt, a Nepomuki Szent János kápolnát műterem- és kiállítóteremként használó festőt kérdeztük, számára miért jelentős ez az esemény.
- Forgalmas helyen van a műtermem, tavasztól őszig nyitva az ajtó, és mindig örülök annak, ha betérnek hozzám, ez talán annyiból rendkívüli alkalom, hogy olyanoknak a figyelmét is felkeltik a zombori festők, alkotók, akik egyébként nem túl gyakran látogatják a galériákat. Mintegy ötvenen, zömmel középkorúak fordultak be.
- Nagyon reprezentáns helyen van a műterem-galéria. Ez bizonyára nagy előnyt jelent.
- Hat éve, a kápolna felújítása után kaptam a lehetőséget, hogy itt nyissak galériát, illetve műtermet. A kápolna 1751-ben épült, a helytörténészek szerint előtte egy török kegyhely állt ugyanitt. Apai felmenőim csehek, 1792-ben költöztek Csonoplyára, és Csehországnak Nepomuki Szent János a védszentje. A magam módján ennek az összefüggésnek jelentőséget tulajdonítok, valamiképp kegyelmi állapotként élem meg. Mások is azt mondják, és magam is úgy érzem, hogy jó a hely kisugárzása. Boldog ember vagyok, mert azt csinálhatom, amit szeretek, és ráadásul ezzel keresem a kenyerem. Gyakran kérdik fiatal, kezdő festegetők, méginkább szülők, akiknek a gyereke művészpályáról ábrándozik, meg lehet-e ebből élni, én meg azt válaszolom, hogy ne az anyagiakkal kezdjék, hanem fessenek, még inkább rajzoljanak folyamatosan, kitartóan, fejlesszék a tehetséget kibontakoztató tudást, s akkor előbb-utóbb az anyagiak maguktól jönnek. Meggazdagodni művészetből természetesen nem lehet, tehát, aki vagyonosodni szándékozik, válasszon más pályát – szögezte le Visinka Jenő.
F. C. ZS.